Ugrás a fő tartalomra

Grecsó Krisztián: 30 év napsütés - Ajánló

Szeretem a novellákat, és a jó novellistákat is, szerencsére Grecsó Krisztián pedig tudja, milyen a jó novella. És aki jól írja ezeket a rövid sztorikat, biztosan jó regényírásban is, márpedig tőle még nem olvastam regényt, így biztosan az elkövetkező olvasmányaim között helye lesz valamelyik (vagy mindegyik) könyvének.

Igazából nem tudok és nem is szeretnék hosszasan elmélkedni az olvasottakon, hanem egyszerűen csak annyit kérek a blogolvasóktól, hogy mindenképpen írják fel a könyvlistájukra a 30 év napsütést, mert nem fogják megbánni. Egy igazi nosztalgiavonat - hol boldog és édes, hol szomorú és keserű történetekkel, mélyen megmártva az író személyes élményeivel, ráadásul csodaszép kifejezésekkel, irodalmi szövegzettel és hatalmas adag érzelmi intenzitással, ami néhol könnyeket, néhol mosolyt csal az ember arcára egész végig. Mintha kicsit összemixeltük volna Jókait és Krúdy-t és XXI. századi, emészthető formában tálaltuk volna. De ez sem igaz így önmagában, hiszen Grecsó írásai "grecsósak".

Nekem mindenképpen nyári olvasmánynak számít, mert valahogyan a történetek nagy része is nyáron játszódik, legfőként az Alföldön, a Viharsarokban, mely szívemnek is oly kedves, hiszen a férjem is onnan valósi és az esküvőnk is ott volt.

Bátran ajánlom, engem nagyon megfogott!

Jó olvasást! :)

Cím: 30 év napsütés
Szerző: Grecsó Krisztián
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 240 oldal

Grecsó Krisztián (1976-)

József Attila díjas író, költő.
Békéscsabán, majd Szegeden járt főiskolára, egyetemre.


1997-2006 között a Bárka, 2007-2009 között a Nők Lapja szerkesztője, 2006-2009 között a Szépírók Társaságának alelnöke.

Még többet itt tudtok róla olvasni: ITT


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sándor Anikó: Camino trilógia - Ajánló

Pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltam se feleség, se barátnő, szerettem volna pár kérdésre megtalálni a választ, keresni önmagam, így el kezdtem készülni a magyar Caminóra, a Szent Jakab zarándokútra. Vezetéssel, kis csapattal és önállóan is végig járható, Budapestről a 0. km kőtől indul és Lébényben ér véget, 11 szakaszra bontva 226 km hosszú, az út a zarándokút jelképével, a sárga fésűkagylóval van felfestve és a séta során sok zarándokhely fogadja a betérőket. A zarándoklathoz ki lehet váltani egy útlevelet, melybe minden szakasz teljesítéséről a meghatározott zarándokhely pecsétet ad, így amikor a lébényi templomba megérkezik a vándor, ott bemutatva kap egy oklevelet. Ez a magyarországi út tovább megy Wolfstahl-ba és végül becsatlakozik a nagy El Camino útba, melynek végcélja Santiago de Compostela. Végül hirtelen megfordult velem a világ, nem mentem el az útra, de azóta is bakancslistán van és remélem egyszer majd eljutok. A férjem is tisztában van ezzel, így első, együtt t

Dragomán György: Máglya - ajánló

Dragomán György az egyik szívem csücske író, ráadásul kortárs, amit azért tartok fontosnak megemlíteni, mert velem történt már, hogy kortárs írótól számomra elvont, feldolgozhatatlan könyvet olvastam (egy darabig, amíg le nem tettem), persze kivételek mindig vannak. :) Egy vicces facebook játék alkalmával bukkantam rá az oldalára -  itt tudod lecsekkolni  - és végigböngészve bejegyzéseit nagyon megtetszettek írásai. Sokszor szemezget műveiből, mintegy ízelítőként, és milyen jól teszi, mert enélkül talán nem is olvastam volna a könyveit, amik egytől-egyig szenzációsak. (A Pusztítás könyvét idénre tartogatom.) Nagyon egyedi - most már írhatom azt, hogy - rá jellemző írás-, látásmódja van. Kedvenc regényem tőle a Máglya, ami nemhogy tőle a kedvencem, hanem az egyik eddig olvasott favoritom is. Három regénye: a Máglya, A fehér király és a Pusztítás könyve egy úgynevezett trilógia, amelyek nem kötődnek egymáshoz, 3 különálló mű, közös bennük, hogy a (román) kommunista diktatúrában játs

Babák, kisgyermekek, dalok, énekek, mondókák

Most, hogy nemsokára édesanya leszek, próbálok minél több információt összeszedni a témáról – ami eléggé lehetetlen vállalkozásnak tűnik ebben a hatalmas, zajos információs térben. Szerencsére nagyon sok mindent tanultam a 0-3 éves korosztályról az egyetemen, de ahogyan közeledik az időpont, hogy végre kezemben tarthassam a saját gyermekem, mégis egyre távolabb érzem ezt a tudást. A fennmaradó időben próbálom a legfontosabb morzsákat kigyűjteni, így újra kézbe vettem az egyetemi tankönyveimet. A legfontosabb a gondozáson kívül, hogy meséljünk a gyerekeknek, nekik ez alapvető szükséglet – mint nekünk a levegővétel. De amíg nagyon picik, addig jóformán énekelni, mondókázni tudunk nekik, így ezeket az énekkönyveket kerestem elő. Ajánlom egyébként nem csak iskolába járó anyukáknak, hanem otthoni felhasználásra is, hiszen a bölcsődében is ebből énekelnek a kisgyermeknevelők az apróknak. (Ha valaki érzi magában az erőt, furulyázni is el tudja ezeket a dalokat – mondjuk egy éves kortó