Ugrás a fő tartalomra

Gerlóczy Márton: Mikecs Anna: Altató - ajánló

Izgatottan, meglepődve kaptam fel a fejem, mikor azt olvastam, hogy Gerlóczy Mártonnak új regénye jelenik meg. Olvastam tőle több könyvet is. Humoros, laza, egyenes, néhol nyers és cinikus írói stílusa merően megkülönbözteti őt a mai kortárs írók közül. De ezzel a művével teljesen más, új oldaláról ismertem meg. Benne van, ami „a Gerlóczy” és van benne még valami klasszikus, időtálló is, amivel igazán belopta magát a szívembe.
Magával ragadó, csodás történet ez a családregény, mely az író családjáról, felmenőiről szól. A történetet Mikecs Anna meséli, az író nagymamájának – Jékely Mártának – első házasságából született lánya, aki 3,5 éves korában, vérhas következtében meghal. A központi alak Márta, akinek egész életén át kalauzol minket a regény, de ahhoz, hogy megértsük életútját, döntéseit azaz sorsát, vissza kell mennünk egészen Gerlóczy üknagymamájához (Terézia), dédnagymamájához (Ida), érintve Mártát és végül édesanyjához, Zsófiához. Ezen a szép ívű női ágon keresztül kapunk betekintést a művész család történetébe. Áprily Lajos, Mészáros Dezső, Jékely Zoltán… de a sornak itt még nincs vége.
Nagyon megfogott, hogy minden apró részlet illeszkedik egymáshoz, mint egy mozaik, ami végül összeáll egy teljes, egész képpé.
A címválasztás, a fejezetek száma, a gyönyörű borító, a kemény kötés, a családfa rajzai. Azt hiszem, hogy ha Márta ezt látná, boldog lenne, mert a neki tett ígéret betartatott – unokája megírta a család történetét.
A regényt 7 év alatt írta meg az író, Ida és Márta naplóiból és más családi feljegyzésekből.
Számomra fantasztikus időutazás volt, az első oldaltól az utolsóig. Én is ott éreztem magam a történelem viharos éveiben, éreztem a talpam alatt a Hója zöld pázsitját, a szentgyörgypusztai ház melegségét és a Duna illatát.
Azért állnak közel hozzám a családtörténetek, mert ilyenkor az én emlékeim is előjönnek és nosztalgikus hangulatban olvasom a könyvet, ami nagyon megnyugtató érzés. Másrészt pedig nem kell ennél a témánál eredetibb, hitelesebb.
Egyetlen hibája volt a könyvnek – 446 oldala ellenére rövid volt. J
Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akiknek szerencséjük van és jó érzéssel gondolnak vissza a gyermekkorukra, akik szeretnek elmélyülni a régi idők történéseiben, akik tudják, hogy az életben nem csak jó dolgok történnek és akik egyszerűen szeretnek értékeset olvasni.
Ha nem pakoltunk és költöztünk volna, akkor az olvasási idő nem 4,5, hanem 1 nap lett volna.

Gerlóczy Márton oldalát itt találjátok, a könyvhöz létrehozott facebook oldalt sok érdekességgel – fotókkal, interjúkkal pedig itt találjátok.

Jó olvasást!






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sándor Anikó: Camino trilógia - Ajánló

Pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltam se feleség, se barátnő, szerettem volna pár kérdésre megtalálni a választ, keresni önmagam, így el kezdtem készülni a magyar Caminóra, a Szent Jakab zarándokútra. Vezetéssel, kis csapattal és önállóan is végig járható, Budapestről a 0. km kőtől indul és Lébényben ér véget, 11 szakaszra bontva 226 km hosszú, az út a zarándokút jelképével, a sárga fésűkagylóval van felfestve és a séta során sok zarándokhely fogadja a betérőket. A zarándoklathoz ki lehet váltani egy útlevelet, melybe minden szakasz teljesítéséről a meghatározott zarándokhely pecsétet ad, így amikor a lébényi templomba megérkezik a vándor, ott bemutatva kap egy oklevelet.
Ez a magyarországi út tovább megy Wolfstahl-ba és végül becsatlakozik a nagy El Camino útba, melynek végcélja Santiago de Compostela.

Végül hirtelen megfordult velem a világ, nem mentem el az útra, de azóta is bakancslistán van és remélem egyszer majd eljutok.
A férjem is tisztában van ezzel, így első, együtt tölt…

Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán! - az Altató borítójának története - Ajánló

Nemrégen - a költözés utolsó fázisaként - bontottam ki az egyetlen, bontatlan dobozt, amiben dédmamám régi teás/kávés készlete volt. Ezt örököltem tőle a zöld, porcelán mákdaráló és a barna, intarziás ékszeres dobozon kívül, amit még az ő apukája vagyis az üknagyapám készített.
Ahogy nézegettem ezt a sokat látott porcelán készletet, eszembe jutottak az Altató regényének szereplői és maga a borító, amelyen az a csodás kávés csésze látható és kíváncsi lettem volna, vajon miért ez lett a választott motívum?
A készletet végül a könyvespolc egy központi részére tettem, rá pár napra pedig örömmel olvastam, hogy megjelenik a borító története.

Szerencsére a kiadóval egy épületben dolgozom, így próba-szerencse alapon a megjelenés dátuma előtt felszaladtam, hátha van már náluk is egy példány, és volt! Rögtön meg is vettem és már megint hosszú percekig néztem a borítót. Nagyon megtetszett, pedig ez csak a csészealj volt, a csésze nélkül.
Végül egy nap alatt elolvastam a könyvet. Gerlóczy Márton t…