Ugrás a fő tartalomra

Bauer Barbara: Az élet hangja - Ajánló

Bevallom, Bauer Barbaráról még nem hallottam ezelőtt, de egy Jaffa Kiadós Facebook poszt alkalmával olvastam a legújabb könyvéről, Az élet hangja családregényről.
A családregényeket azért szeretem, mert megtörtént események alapján íródnak (többnyire) és sokszor generációkon át ívelnek.

A könyv a II. világháború kezdetétől egészen a 60-as évek végéig tart. A budapesti Benczúr utcából hosszabb kitérő után ugyanide tér vissza a cselekmény.

A Lebensklang család a zsidó családok mindennapi életét éli - az édesapa zeneszerző, az édesanya a családösszetartó, Eszter kisiskolás, Hanna pedig pár hónapos baba és Katalin, a vidéki házvezető. A II. világháború már zajlik, amikor az országgyűlés elfogadja a zsidó törvényeket, de a család nem akarja elhinni, hogy ez megtörténhet, így odázzák a szökést, pedig papírjaik megvannak. Az édesapát a családja szeme láttára vonszolják el a gettóból, majd a következő reggelen őket is kivezénylik a Dunához, ahol egyszer csak megjelenik Katalin, Eszter pedig kirohan a sorból, mert meglátja apja ruháit és fuvoláját a földön. Édesanyja utánafut és belelövik őket a folyóba. A golyó végül az édesanyát találja el, így a családból úgy tűnik, Eszter menekült meg egyedül, mert valaki utánaugrott a jeges Dunába és kimentette.

A közeli gimnáziumból hadi ruhák szabósága és javítóműhelye lett, egy Orczy nevű százados vezetésével, akinek nevéhez több száz zsidó ember életének megmentése kötődik. Ide hozzák be Esztert is, itt talán át tudja vészelni a háborút.
Végül tényleg túléli, de árvaházba kerül, magába fordul, alig beszél, eltemeti a sok szörnyűséget magában.
Eltelik pár év és egy újranyitó, vidéki gyermekotthonba kerül. Itt lesznek barátai, elkezd fuvolázni és egy nagyon rendes nevelőnőt kap maga mellé, aki próbálja kitalálni a kislány múltját és segíteni neki, nem sok sikerrel.

A következő nagy részben Hannát ismerhetjük meg, aki Eszter húga, őt Katalin azon az ominózus jeges délután alkalmával megmentett, és hazavitt magával, mintha sajátja lenne, így is nevelték fel férjével. Ugyanabban a faluban laknak, ahová Eszter érkezik a gyermekotthonba.

Végül sok megpróbáltatás, útjaik keresztezése után, apjuk öröksége - a zene iránti szeretet és a fuvolaszó az, mely összehozza a két testvért.

Az első fejezet nagyon tetszett, a száraz, szomorú történelmi tények egy család életével való összefonódása magával ragadtak, de a gyermekotthoni résznél az az érzésem támadt, mintha egy csíkos-pöttyös lányregényt olvasnék. Egy-két kisebb történelmi rész van a könyvben, ami meg-megtöri a rózsaszín mesét, ezért kicsit hullámzónak éreztem a történetvezetés minőségét.
Sajnálom, hogy ezt írom, de én többet vártam ettől a könyvtől.
Ha egy mondattal kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy háborús ifjúsági romantikus regény.

De senki kedvét nem szeretném szegni, ha el szeretné olvasni, mert ez csak az én véleményem és mindenkinek más az ízlése. A könyv olvasmányos, nem unalmas, és valóban fordulatokkal és titkokkal teli.

Bauer Barbarának több regénye is megjelent, az oldalát itt találjátok: http://bauerbarbara.hu/

Cím: Az élet hangja
Szerző: Bauer Barbara
Kiadó: Jaffa Kiadó
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 280 oldal






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sándor Anikó: Camino trilógia - Ajánló

Pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltam se feleség, se barátnő, szerettem volna pár kérdésre megtalálni a választ, keresni önmagam, így el kezdtem készülni a magyar Caminóra, a Szent Jakab zarándokútra. Vezetéssel, kis csapattal és önállóan is végig járható, Budapestről a 0. km kőtől indul és Lébényben ér véget, 11 szakaszra bontva 226 km hosszú, az út a zarándokút jelképével, a sárga fésűkagylóval van felfestve és a séta során sok zarándokhely fogadja a betérőket. A zarándoklathoz ki lehet váltani egy útlevelet, melybe minden szakasz teljesítéséről a meghatározott zarándokhely pecsétet ad, így amikor a lébényi templomba megérkezik a vándor, ott bemutatva kap egy oklevelet. Ez a magyarországi út tovább megy Wolfstahl-ba és végül becsatlakozik a nagy El Camino útba, melynek végcélja Santiago de Compostela. Végül hirtelen megfordult velem a világ, nem mentem el az útra, de azóta is bakancslistán van és remélem egyszer majd eljutok. A férjem is tisztában van ezzel, így első, együtt t

Dragomán György: Máglya - ajánló

Dragomán György az egyik szívem csücske író, ráadásul kortárs, amit azért tartok fontosnak megemlíteni, mert velem történt már, hogy kortárs írótól számomra elvont, feldolgozhatatlan könyvet olvastam (egy darabig, amíg le nem tettem), persze kivételek mindig vannak. :) Egy vicces facebook játék alkalmával bukkantam rá az oldalára -  itt tudod lecsekkolni  - és végigböngészve bejegyzéseit nagyon megtetszettek írásai. Sokszor szemezget műveiből, mintegy ízelítőként, és milyen jól teszi, mert enélkül talán nem is olvastam volna a könyveit, amik egytől-egyig szenzációsak. (A Pusztítás könyvét idénre tartogatom.) Nagyon egyedi - most már írhatom azt, hogy - rá jellemző írás-, látásmódja van. Kedvenc regényem tőle a Máglya, ami nemhogy tőle a kedvencem, hanem az egyik eddig olvasott favoritom is. Három regénye: a Máglya, A fehér király és a Pusztítás könyve egy úgynevezett trilógia, amelyek nem kötődnek egymáshoz, 3 különálló mű, közös bennük, hogy a (román) kommunista diktatúrában játs

Gerlóczy Márton: Mikecs Anna: Altató - ajánló

Izgatottan, meglepődve kaptam fel a fejem, mikor azt olvastam, hogy Gerlóczy Márton nak új regénye jelenik meg. Olvastam tőle több könyvet is. Humoros, laza, egyenes, néhol nyers és cinikus írói stílusa merően megkülönbözteti őt a mai kortárs írók közül. De ezzel a művével teljesen más, új oldaláról ismertem meg. Benne van, ami „a Gerlóczy” és van benne még valami klasszikus, időtálló is, amivel igazán belopta magát a szívembe. Magával ragadó, csodás történet ez a családregény, mely az író családjáról, felmenőiről szól. A történetet Mikecs Anna meséli, az író nagymamájának – Jékely Mártának – első házasságából született lánya, aki 3,5 éves korában, vérhas következtében meghal. A központi alak Márta, akinek egész életén át kalauzol minket a regény, de ahhoz, hogy megértsük életútját, döntéseit azaz sorsát, vissza kell mennünk egészen Gerlóczy üknagymamájához (Terézia), dédnagymamájához (Ida), érintve Mártát és végül édesanyjához, Zsófiához. Ezen a szép ívű női ágon keresztül kapunk