Ugrás a fő tartalomra

Jásdi István: Szerenád a szőlőben - Ajánló

A Jaffa Könykiadó oldalán új könyvet hirdetett - egy családregényt, melyet Jásdi István borász írt. Rögtön elolvastam a rövid ajánlót, és azonnal szerettem volna belőle egyet, felírtam a listámra. Végül másnap szembejött velem a hír, hogy könyvbemutatóval egybekötött dedikálás lesz a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, így a könyv beszerzését így terveztem el. A pincészetet ismerem, így rákerestem a szerzőre és lám, feldobta első könyvét, a Szerenád a szőlőben-t. Gyorsan be is szereztem, mert a könyves eseményig mindenképpen el szerettem volna olvasni.

És sikerült is. :) Imádom a Balatont, a finom borokat - sok emlék fűz ehhez a vidékhez. Ahogyan idősödöm, úgy tértem át a sík déli partról a hegyes-dombos északira, a 20-as éveim olcsó, pancsolt vörösboráról a minőségi rozé, és fehérborokra. Remélem öregségünkre majd nekünk is lesz egy apró nyaralónk a domboldalban, és órákig bámulhatjuk majd a csodás vizet egy öreg diófa árnyékában.

Szerintem ennél a könyvnél fontos, hogy az embernek legyenek emlékei, kapcsolódási pontjai a Balatonnal, mert annál élvezetesebb a történet olvasása. Így kb. pár napomba telt felfalni a könyvet. :)

A Jásdi házaspár 1998-ban vásárolta a régi présházat és pincét, pedig eszük ágában sem volt. Életük teljesen átformálódik - az addig megszokott budapesti kerékvágásból csopaki borászok lesznek.
A történet négy részből áll, akár a négy évszak és a bor létrejöttének idővonalára fűződik fel. Minden fejezetcím ebből a folyamatból ölel fel egy szakaszt és mutat be, a cím felett apró képpel - és milyen jó ötlet - hiszen nem mindenki jártas a szőlő- és bortermesztésben.

Az eljárások és feladatok leírásait a pincészet múltjának történetei színesítik. Az egyik percben még a szaletli alatt ülünk, a másikban pedig már az 1800-as évek Csopakján találjuk magunkat. 179 oldalon át utazhatunk az időben mintegy 150 évet a történelem viharán keresztül.
A naplófeljegyzés szerű monológnak megvan a saját atmoszférája, csodás világa. És milyen jó, hogy ez a könyv megszületett - szeretem azokat, akik megtalálják az értéket a világban - akár egy romos, szebb napokat megélt présházban és nem restek keresni, kutatni a gyökereit, aminek most már ők is alakítói lesznek az utókor számára. És szeretem a titokzatos címeket, melyek jelentésére a könyv egy eldugott mondatában lelhetünk rá.

A könyv utolsó fejezete a dédmama feltűnésével (szerintem) megágyaz az új könyvnek, a Mi maradunk-nak, amit már iszonyatosan el szeretnék olvasni.

Ajánlom ezt a könyvet azon olvasók számára, akiknek szívük egy része a Balatonért dobog.

Jó olvasást!

Cím: Szerenád a szőlőben
Kiadó: Jásdi Pince Kft.
Oldalszám: 179
Kiadás éve: 2010

Jásdi Istvánról itt olvashattok többet: ITT











Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gerlóczy Márton: Mikecs Anna: Altató - ajánló

Izgatottan, meglepődve kaptam fel a fejem, mikor azt olvastam, hogy Gerlóczy Mártonnak új regénye jelenik meg. Olvastam tőle több könyvet is. Humoros, laza, egyenes, néhol nyers és cinikus írói stílusa merően megkülönbözteti őt a mai kortárs írók közül. De ezzel a művével teljesen más, új oldaláról ismertem meg. Benne van, ami „a Gerlóczy” és van benne még valami klasszikus, időtálló is, amivel igazán belopta magát a szívembe. Magával ragadó, csodás történet ez a családregény, mely az író családjáról, felmenőiről szól. A történetet Mikecs Anna meséli, az író nagymamájának – Jékely Mártának – első házasságából született lánya, aki 3,5 éves korában, vérhas következtében meghal. A központi alak Márta, akinek egész életén át kalauzol minket a regény, de ahhoz, hogy megértsük életútját, döntéseit azaz sorsát, vissza kell mennünk egészen Gerlóczy üknagymamájához (Terézia), dédnagymamájához (Ida), érintve Mártát és végül édesanyjához, Zsófiához. Ezen a szép ívű női ágon keresztül kapunk be…

Sándor Anikó: Camino trilógia - Ajánló

Pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltam se feleség, se barátnő, szerettem volna pár kérdésre megtalálni a választ, keresni önmagam, így el kezdtem készülni a magyar Caminóra, a Szent Jakab zarándokútra. Vezetéssel, kis csapattal és önállóan is végig járható, Budapestről a 0. km kőtől indul és Lébényben ér véget, 11 szakaszra bontva 226 km hosszú, az út a zarándokút jelképével, a sárga fésűkagylóval van felfestve és a séta során sok zarándokhely fogadja a betérőket. A zarándoklathoz ki lehet váltani egy útlevelet, melybe minden szakasz teljesítéséről a meghatározott zarándokhely pecsétet ad, így amikor a lébényi templomba megérkezik a vándor, ott bemutatva kap egy oklevelet.
Ez a magyarországi út tovább megy Wolfstahl-ba és végül becsatlakozik a nagy El Camino útba, melynek végcélja Santiago de Compostela.

Végül hirtelen megfordult velem a világ, nem mentem el az útra, de azóta is bakancslistán van és remélem egyszer majd eljutok.
A férjem is tisztában van ezzel, így első, együtt tölt…

Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán! - az Altató borítójának története - Ajánló

Nemrégen - a költözés utolsó fázisaként - bontottam ki az egyetlen, bontatlan dobozt, amiben dédmamám régi teás/kávés készlete volt. Ezt örököltem tőle a zöld, porcelán mákdaráló és a barna, intarziás ékszeres dobozon kívül, amit még az ő apukája vagyis az üknagyapám készített.
Ahogy nézegettem ezt a sokat látott porcelán készletet, eszembe jutottak az Altató regényének szereplői és maga a borító, amelyen az a csodás kávés csésze látható és kíváncsi lettem volna, vajon miért ez lett a választott motívum?
A készletet végül a könyvespolc egy központi részére tettem, rá pár napra pedig örömmel olvastam, hogy megjelenik a borító története.

Szerencsére a kiadóval egy épületben dolgozom, így próba-szerencse alapon a megjelenés dátuma előtt felszaladtam, hátha van már náluk is egy példány, és volt! Rögtön meg is vettem és már megint hosszú percekig néztem a borítót. Nagyon megtetszett, pedig ez csak a csészealj volt, a csésze nélkül.
Végül egy nap alatt elolvastam a könyvet. Gerlóczy Márton t…