Ugrás a fő tartalomra

Szerb Antal: Utas és holdvilág - Ajánló

Ezt a könyvet a címe alapján választottam. Na jó, meg Szerb Antal miatt is, ez volt az első regény amit tőle olvastam.
A cím alapján egy szerelmes, romantikus, andalgós történetre számítottam, ami az első 10-15 oldalig az is volt. :)
Ez után, mintha a főszereplővel, Mihállyal együtt én is felszálltam volna egy sebes vonatra, amit felkapott a hurrikán és így "utaztunk" volna tovább a jelenetek és városok között.

Nos ez a regény erősen pszichológiai témákat is tartalmaz, és végtéren arról szól, hogy a 36 éves, infantilis de ugyanakkor kissé merev személyiségű Mihály menekül a felnőttség minden felelősségétől, kockázatától és próbál szabad emberként lézengeni a gyönyörű Olaszországban. Végül rá kell jönnie, hogy jobb, ha megadja magát az életnek és beáll ő is a szürke hétköznapok forgatagába és felnőtt férfivá válik.

Ugyanakkor egy szerelemi ötszög, egy visszaemlékezés, egy analízis, egy rövid, de velős személyiségváltozás szemtanúi lehetünk.

Ezt a könyvet 1937-ben, megjelenésekor erkölcsileg erősen bírálták. Persze túlélte az idő vasfogát és ma is friss témaként lehet olvasni. A szereplőket Szerb fiatalkori barátairól mintázta.

Érdekes könyv, mindenképpen ajánlom elolvasásra, már csak a gyönyörű olasz tájleírások miatt is, szinte az olvasó ott érezheti a bőrén az itáliai nyarat ebben a hideg, szibériai télben.


Szerb Antal (1901-1945) irodalomtörténész, író.
1921-ben már versei jelentek meg a Nyugat-ban, majd a Napkelet-ben. Csatlakozott a Minerva folyóirat szerkesztőségi csapatához.
1925-ben rendező a Belvárosi Színházban, majd ösztöndíjjal egy évig Londonba megy.
Közben háromszor megházasodik.
A háború közeledtével írói tere egyre jobban beszűkül, majd munkatáborba kell mennie. A második alkalommal a tábor őrei halálra verik.


Művei és életét itt tudjátok böngészni: ide kattints






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sándor Anikó: Camino trilógia - Ajánló

Pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltam se feleség, se barátnő, szerettem volna pár kérdésre megtalálni a választ, keresni önmagam, így el kezdtem készülni a magyar Caminóra, a Szent Jakab zarándokútra. Vezetéssel, kis csapattal és önállóan is végig járható, Budapestről a 0. km kőtől indul és Lébényben ér véget, 11 szakaszra bontva 226 km hosszú, az út a zarándokút jelképével, a sárga fésűkagylóval van felfestve és a séta során sok zarándokhely fogadja a betérőket. A zarándoklathoz ki lehet váltani egy útlevelet, melybe minden szakasz teljesítéséről a meghatározott zarándokhely pecsétet ad, így amikor a lébényi templomba megérkezik a vándor, ott bemutatva kap egy oklevelet. Ez a magyarországi út tovább megy Wolfstahl-ba és végül becsatlakozik a nagy El Camino útba, melynek végcélja Santiago de Compostela. Végül hirtelen megfordult velem a világ, nem mentem el az útra, de azóta is bakancslistán van és remélem egyszer majd eljutok. A férjem is tisztában van ezzel, így első, együtt t

Dragomán György: Máglya - ajánló

Dragomán György az egyik szívem csücske író, ráadásul kortárs, amit azért tartok fontosnak megemlíteni, mert velem történt már, hogy kortárs írótól számomra elvont, feldolgozhatatlan könyvet olvastam (egy darabig, amíg le nem tettem), persze kivételek mindig vannak. :) Egy vicces facebook játék alkalmával bukkantam rá az oldalára -  itt tudod lecsekkolni  - és végigböngészve bejegyzéseit nagyon megtetszettek írásai. Sokszor szemezget műveiből, mintegy ízelítőként, és milyen jól teszi, mert enélkül talán nem is olvastam volna a könyveit, amik egytől-egyig szenzációsak. (A Pusztítás könyvét idénre tartogatom.) Nagyon egyedi - most már írhatom azt, hogy - rá jellemző írás-, látásmódja van. Kedvenc regényem tőle a Máglya, ami nemhogy tőle a kedvencem, hanem az egyik eddig olvasott favoritom is. Három regénye: a Máglya, A fehér király és a Pusztítás könyve egy úgynevezett trilógia, amelyek nem kötődnek egymáshoz, 3 különálló mű, közös bennük, hogy a (román) kommunista diktatúrában játs

Gerlóczy Márton: Mikecs Anna: Altató - ajánló

Izgatottan, meglepődve kaptam fel a fejem, mikor azt olvastam, hogy Gerlóczy Márton nak új regénye jelenik meg. Olvastam tőle több könyvet is. Humoros, laza, egyenes, néhol nyers és cinikus írói stílusa merően megkülönbözteti őt a mai kortárs írók közül. De ezzel a művével teljesen más, új oldaláról ismertem meg. Benne van, ami „a Gerlóczy” és van benne még valami klasszikus, időtálló is, amivel igazán belopta magát a szívembe. Magával ragadó, csodás történet ez a családregény, mely az író családjáról, felmenőiről szól. A történetet Mikecs Anna meséli, az író nagymamájának – Jékely Mártának – első házasságából született lánya, aki 3,5 éves korában, vérhas következtében meghal. A központi alak Márta, akinek egész életén át kalauzol minket a regény, de ahhoz, hogy megértsük életútját, döntéseit azaz sorsát, vissza kell mennünk egészen Gerlóczy üknagymamájához (Terézia), dédnagymamájához (Ida), érintve Mártát és végül édesanyjához, Zsófiához. Ezen a szép ívű női ágon keresztül kapunk