Ugrás a fő tartalomra

Dragomán György könyvek - Ajánló

Most, hogy az összes kiadott könyvét elolvastam, gondoltam írok egy összefoglaló-ajánlót. A Máglyáról már írtam, de ez most mindről fog szólni kicsit.

A véletlen műve lehetett, hogy az utolsó megjelent könyvét olvastam először és az első regényét utoljára. De nem bántam meg, mert ha az elsővel kezdem, szerintem nem olvastam volna ki a többit.
Dragománra egy vicces facebook játék alkalmával bukkantam rá. Azon kevés kortárs írók közé tartozik, akik megosztanak novellákat és regényrészleteket az oldalukon. Szerintem ez nagyon jó és kedves dolog, mert így el tudja az olvasó dönteni, hogy igen, én szeretném vagy brr egyáltalán nem szeretném elolvasni a műveit.
Volt egy-két hét, amikor minden reggel megosztott egyet, és a reggeli kávészeánszom alkalmával ezekkel a sztorikkal ébredtem és nagyon megtetszettek az olvasottak, így végül az Oroszlánkórus című novelláskötettel kezdtem. Számomra egy író akkor jó író, ha jól bánik a novellákkal. Mert a novellának gyorsan kell ütnie, 2-3 oldalon akár, és abban nem mindenki jó. De ő nagyon. Ki is olvastam viszonylag hamar, majd következett a Máglya, amit ugyancsak rekord idő alatt sikerült kivégeznem. Nagyon tetszett, ahogyan egy gyerek szemszögéből írja le a történteket. Szóval regényben is nagyon jónak bizonyult, így már az antikváriumos ismerősen köszönt, amikor a Fehér királyért is elmentem és megígérte, hogy A pusztulás könyvét is beszerzi nekem.
A fehér király is fantasztikus mű, sokkal rövidebb, mint a Máglya, de kicsit hasonlóak a körülmények - egy kis srác szemszögéből megyünk végig a regényen. Nem csodálkozom, hogy ez és a Máglya voltak azok a könyvek, amelyeket több nyelvre is lefordítottak, mert igazán egyedi érzésvilágot teremtenek olvasás közben. Ez és a Máglya abba a trilógiába tartozik A pusztulás könyvével együtt, ami a román kommunizmus ideje alatt játszódnak és betekintést adnak az akkori román élet mindennapjaiba. Mindkét könyv fejezetei önálló novelláknak is beillenek, teljesen megállják egyedül is a helyüket.
Dragomán nagyon erős az érzések, érzékelések leírásában. És igaz rá, hogy az ördög a részletekben rejlik. És vannak visszatérő motívumok - ezeket is szeretem, mint egy álomban, amikor mindig máshogy térnek ezek vissza. Valamint egy kis mágia. Ez a trilógia mindhárom könyvére igaz.
És végül A pusztulás könyve. Megmondom őszintén, nekem személy szerint nem tetszett. Az első 110 oldalon jóformán semmi sem történik, majd az utolsó 30 oldalon ezt bepótolja... Csakis azért olvastam végig, mert szeretem, mint írót.
Számomra érződik, hogy ez volt az első könyve. Szerencsére elhagyta ezt a lassú, a részletek hosszadalmas és felesleges leírását. A történet olyan, mint egy modern tündérmese, ami a pokolban játszódik. De eszembe juttatta a Mester és Margaritát is az utolsó oldalakon.

Remélem mihamarabb megjelenik a következő könyve, ami szerintem egy novelláskötet lesz. Érdemes követni az oldalát. Sok helyen publikál vagy jelennek meg cikkei, pl. Marie Claire vagy a Qubit.





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gerlóczy Márton: Mikecs Anna: Altató - ajánló

Izgatottan, meglepődve kaptam fel a fejem, mikor azt olvastam, hogy Gerlóczy Mártonnak új regénye jelenik meg. Olvastam tőle több könyvet is. Humoros, laza, egyenes, néhol nyers és cinikus írói stílusa merően megkülönbözteti őt a mai kortárs írók közül. De ezzel a művével teljesen más, új oldaláról ismertem meg. Benne van, ami „a Gerlóczy” és van benne még valami klasszikus, időtálló is, amivel igazán belopta magát a szívembe. Magával ragadó, csodás történet ez a családregény, mely az író családjáról, felmenőiről szól. A történetet Mikecs Anna meséli, az író nagymamájának – Jékely Mártának – első házasságából született lánya, aki 3,5 éves korában, vérhas következtében meghal. A központi alak Márta, akinek egész életén át kalauzol minket a regény, de ahhoz, hogy megértsük életútját, döntéseit azaz sorsát, vissza kell mennünk egészen Gerlóczy üknagymamájához (Terézia), dédnagymamájához (Ida), érintve Mártát és végül édesanyjához, Zsófiához. Ezen a szép ívű női ágon keresztül kapunk be…

Sándor Anikó: Camino trilógia - Ajánló

Pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltam se feleség, se barátnő, szerettem volna pár kérdésre megtalálni a választ, keresni önmagam, így el kezdtem készülni a magyar Caminóra, a Szent Jakab zarándokútra. Vezetéssel, kis csapattal és önállóan is végig járható, Budapestről a 0. km kőtől indul és Lébényben ér véget, 11 szakaszra bontva 226 km hosszú, az út a zarándokút jelképével, a sárga fésűkagylóval van felfestve és a séta során sok zarándokhely fogadja a betérőket. A zarándoklathoz ki lehet váltani egy útlevelet, melybe minden szakasz teljesítéséről a meghatározott zarándokhely pecsétet ad, így amikor a lébényi templomba megérkezik a vándor, ott bemutatva kap egy oklevelet.
Ez a magyarországi út tovább megy Wolfstahl-ba és végül becsatlakozik a nagy El Camino útba, melynek végcélja Santiago de Compostela.

Végül hirtelen megfordult velem a világ, nem mentem el az útra, de azóta is bakancslistán van és remélem egyszer majd eljutok.
A férjem is tisztában van ezzel, így első, együtt tölt…

Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán! - az Altató borítójának története - Ajánló

Nemrégen - a költözés utolsó fázisaként - bontottam ki az egyetlen, bontatlan dobozt, amiben dédmamám régi teás/kávés készlete volt. Ezt örököltem tőle a zöld, porcelán mákdaráló és a barna, intarziás ékszeres dobozon kívül, amit még az ő apukája vagyis az üknagyapám készített.
Ahogy nézegettem ezt a sokat látott porcelán készletet, eszembe jutottak az Altató regényének szereplői és maga a borító, amelyen az a csodás kávés csésze látható és kíváncsi lettem volna, vajon miért ez lett a választott motívum?
A készletet végül a könyvespolc egy központi részére tettem, rá pár napra pedig örömmel olvastam, hogy megjelenik a borító története.

Szerencsére a kiadóval egy épületben dolgozom, így próba-szerencse alapon a megjelenés dátuma előtt felszaladtam, hátha van már náluk is egy példány, és volt! Rögtön meg is vettem és már megint hosszú percekig néztem a borítót. Nagyon megtetszett, pedig ez csak a csészealj volt, a csésze nélkül.
Végül egy nap alatt elolvastam a könyvet. Gerlóczy Márton t…