Ugrás a fő tartalomra

Szösszenet versekről

A könyvek mellett a verseket is nagyon szeretem. Legfőképpen a magyar verseket. Itt születtem, itt élek, így teljesen át tudom érezni, meg tudom érteni a jelentésüket, mondanivalójukat. Hála az égnek, a magyar irodalom telis-tele van csodálatos költeményekkel.
Tegnap este Latinovits által előadott versekre aludtunk el, és mindketten nyugtáztuk, hogy a versekhez is meg kell érnie az embernek. Egy-egy szónak, mondatnak is hatalmas ereje van, amit én, ha akarnék sem tudnék (jobban, szebben) megfogalmazni.
Pl.: "Nagy szárnyadat borítsd ránk, virrasztó éji felleg."
Csodálatos. Vagy
"Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt. Domborodjék a sir is fölöttem."

Azt hiszem, rossz megoldás lenne, ha az iskolában nem szerepelnének a tananyagban a versek, de úgy gondolom, ehhez kell egy vagy két jó tanár és egy szülő, aki segít megérteni a hallottakat a gyerekének (emészthető formában).
Emlékszem, hogy mindig megkérdeztem otthon, ezt most miért így írta vagy értette Arany vagy Babits, József Attila vagy Ady. Apu mindig úgy tudta elmagyarázni, hogy megértsem. Szerencsés voltam.
Egyetlen egy vers van, amit a mai napig kívülről tudok – Radnóti Nem tudhatom-ja. Sokszor eszembe jut és olyankor magamban elszavalom az egészet.
Szerintem az első vers, amivel találkoztam és fel tudtam fogni, az József Attila Altatója volt. Mama olvasta fel nekem mindig elalvás előtt, amikor náluk voltam. Kemény, vastag lapos, lapozáskor nyikorgó könyvecske volt, tele rajzokkal. Olyan sokszor kértem, hogy a végére meg is tanultam.
Amikor járok-kelek könyvesboltokban, mindig ellátogatok a gyerek részlegre is, jó érzés lapozgatni a „nagy régieket”, amiket nekem is olvastak. Fontos, hogy már kicsi korban megmutassuk a verseket, a meséket a gyerekeknek, mert sokat tudnak belőle tanulni, még akkor is, ha mi úgy gondoljuk nem. A sok-sok ismétlés biztonságot nyújt nekik. Bővül a szókincsük, segít nekik megélni és feldolgozni a saját frusztrációjukat és talán később a suliban is lesz bennük nyitottság az irodalomra.
Nem azt mondom, hogy minden este, pipára gyújtva, borral öblögetve verseket olvassunk, de néha-néha csodákra képes egy gyönyörű hasonlat, elfeledteti velünk a napi gondokat, fáradtságot és kicsit gondolkodásra késztet bennünket.

Kép forrása: Móra Könyvkiadó

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babák, kisgyermekek, dalok, énekek, mondókák

Most, hogy nemsokára édesanya leszek, próbálok minél több információt összeszedni a témáról – ami eléggé lehetetlen vállalkozásnak tűnik ebben a hatalmas, zajos információs térben. Szerencsére nagyon sok mindent tanultam a 0-3 éves korosztályról az egyetemen, de ahogyan közeledik az időpont, hogy végre kezemben tarthassam a saját gyermekem, mégis egyre távolabb érzem ezt a tudást. A fennmaradó időben próbálom a legfontosabb morzsákat kigyűjteni, így újra kézbe vettem az egyetemi tankönyveimet. A legfontosabb a gondozáson kívül, hogy meséljünk a gyerekeknek, nekik ez alapvető szükséglet – mint nekünk a levegővétel. De amíg nagyon picik, addig jóformán énekelni, mondókázni tudunk nekik, így ezeket az énekkönyveket kerestem elő. Ajánlom egyébként nem csak iskolába járó anyukáknak, hanem otthoni felhasználásra is, hiszen a bölcsődében is ebből énekelnek a kisgyermeknevelők az apróknak. (Ha valaki érzi magában az erőt, furulyázni is el tudja ezeket a dalokat – mondjuk egy éves kortó...

Gerlóczy Márton: Mikecs Anna: Altató - ajánló

Izgatottan, meglepődve kaptam fel a fejem, mikor azt olvastam, hogy Gerlóczy Márton nak új regénye jelenik meg. Olvastam tőle több könyvet is. Humoros, laza, egyenes, néhol nyers és cinikus írói stílusa merően megkülönbözteti őt a mai kortárs írók közül. De ezzel a művével teljesen más, új oldaláról ismertem meg. Benne van, ami „a Gerlóczy” és van benne még valami klasszikus, időtálló is, amivel igazán belopta magát a szívembe. Magával ragadó, csodás történet ez a családregény, mely az író családjáról, felmenőiről szól. A történetet Mikecs Anna meséli, az író nagymamájának – Jékely Mártának – első házasságából született lánya, aki 3,5 éves korában, vérhas következtében meghal. A központi alak Márta, akinek egész életén át kalauzol minket a regény, de ahhoz, hogy megértsük életútját, döntéseit azaz sorsát, vissza kell mennünk egészen Gerlóczy üknagymamájához (Terézia), dédnagymamájához (Ida), érintve Mártát és végül édesanyjához, Zsófiához. Ezen a szép ívű női ágon keresztül kapunk...

Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója - Ajánló

Erőteljes és nem kertelő, szókimondó és nagyon őszinte könyv egy fiatal író srácról, Márczy Lajosról, aki gondol egyet és csemegepultosnak áll. Új helyre költözik, beleveti magát a nagy húspiacba - a munkában és az éjszakában egyaránt. Csorog a pia, a testnedvek és a Duna - mert ebben a könyvben egy fiatal férfi budapesti mindennapjait követhetjük végig hol vicces, hol szomorú, hol szánalmas és mégis emberi történésekkel tarkítva. Nőként olvasva is hitelesnek éreztem a regényt - hiszen én is voltam huszonéves fiatal. :) De ugyanakkor elgondolkodtató is - tényleg ilyenek vagyunk, nők? És vajon a férfiak is így élnek - ahogyan azt Lajos teszi? Egy közel 400 oldalas napló, mely betekintést enged a budapesti nagy kavargásba - akár vásárlók, akár eladók vagyunk - megtaláljuk benne magunkat! Inkább férfi olvasók számára íródott, de én nagyon szeretem Gerlóczy szarkasztikus és nyers humorát, stílusát. Manapság nem találni ilyet minden bokorban. :) A regényből színdarab is készült, Öt...