Ugrás a fő tartalomra

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek / Eszter hagyatéka - Ajánló

A Helikon Zsebkönyveknek (ide kattints) köszönhetően egyre több magyar és külföldi irodalmi gyöngyszemet olvashatunk el 999 Ft-ért, és zsebkönyv jellegüknél fogva egy nap alatt ki is olvashatóak, plusz még egy női kis táskában is elférnek. :)

Márainak a Füvesköny című könyvét olvastam először, melyben idézetek vannak témakörök szerint csoportosítva. Nem rossz, de vannak olyan idézetek, melyek kiragadva eredeti szövegkörnyezetükből teljesen másként hatnak, mint amikor egy sima, fehér lapon olvassuk őket. Ezért is sajnálom, hogy Coelho-t sokszor idézik, egészen jó könyvei vannak, ha valaki egy két regényét elolvassa, biztosan megfontol belőle egy két gondolatot... de így ízekre szedve, egy-egy szép képre ráírva csak rossz szájízt hagynak maguk után.

Szóval megtetszett Márai gondolkodásmódja, tudok vele azonosulni, nem csak a szépen csengő, nagyszerű frázisokat tárja elénk, így A gyertyák csonkig égnek regényét olvastam elsőként, majd egy hónappal később az Eszter hagyatékát.
Azért gondoltam egy posztban bemutatni ezt a két művet, mert számomra sok helyen hasonló a két történet.

A gyertyák csonkig égnek egy éjszaka alatt, és ez éppen elég arra, hogy két, rég nem látott (jó) barát megbeszélje az elmúlt 40 évet vagy inkább azt az egy percet, ami 40 év némasággá fajult.
A regény első fele visszavisz minket a múltba, a monarchia idejére, barátságuk kezdetéhez, majd a második részben a távolra szakadt barát érkezése és a ház urának úgymond monológja adja a regény kiteljesedését. Szerelmi háromszög, barátság, hűség, menekülés, öregedés. Egyik sem és mindegyik.
Az olvasóra bízza Márai, hogy mit lát bele ebbe a történetbe. Mai ésszel olvasva lehet szerelmi háromszög, a történet kiadásának évében nézve lehet hűség, barátság, menekülés. Minden esetre olyan emberi értékekről ír, melyek manapság is kihunyó félben vannak.

Az Eszter hagyatéka számomra azért hasonló, mert ebben a történetben is van egy - a családot szolgáló, bölcs, idős és hallgatag nő alak - aki valamiért fontos szerepet tölt be ebben a két regényben. Mintegy súly, mely a főszereplő monológjainak, gondolatainak helyes egyensúlyát próbálná kontrollálni, visszahúzni a megfelelő szintre (?).
Eszter levelet kap régi szerelmétől, hogy egy végső találkozással elköszönhessen tőle. Itt is eltelt az utolsó találkozás óta kb. 25 év, ez is egyfajta szerelmi háromszög, egy menekülés, egy öregedés. Itt egy napot ölel fel a történet, egy reggeli-ebéd-vacsora köré helyezve.
Mindkettő történet a főhős némaságának, valójában önmagával való tusájának a története, végül is ha nem lenne ott egyikük távolról érkező beszélgető partnere sem, talán semmit sem vonna le a történetből és magából a végkifejletből sem, hiszen mindketten már évtizedek óta magukkal viaskodnak.

Van egy fajta magány, szomorúság is ebben a két regényben, talán a világháború előkészületei teszik ilyenné, mikor Márai megírta ezeket. De ugyanakkor van bennük valami megnyugtató, álmos, örök, kicsit békebeli igazság. Az olvasás közben nyugtázzuk, hogy ezt mi csinálhatjuk még másképp.

Mindenképpen ajánlom, egy bögre forró tea, vagy egy pohár finom bor mellé.

Márai Sándor (1900-1989) magyar költő, író, újságíró.
Polgári családba született és ezen értékékben is hitt élete során, műveiben érezhetőek ezek az irányvonalak.

Fiatalon Lipcsében, majd Berlinben élt. Magyarországra visszatérve megházasodik, majd Párizsba mennek, ott élnek 6 évig.
Elismert író, sok regénye, publicisztikája jelenik meg.

1948-ban először Svájcba, Olaszországba, majd onnan Amerikába emigrálnak feleségével.
Az 1960-as években visszatérnek Európába, majd végérvényesen Amerikában telepednek le.


Műveit itt tudjátok böngészni: Wikipédia



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babák, kisgyermekek, dalok, énekek, mondókák

Most, hogy nemsokára édesanya leszek, próbálok minél több információt összeszedni a témáról – ami eléggé lehetetlen vállalkozásnak tűnik ebben a hatalmas, zajos információs térben. Szerencsére nagyon sok mindent tanultam a 0-3 éves korosztályról az egyetemen, de ahogyan közeledik az időpont, hogy végre kezemben tarthassam a saját gyermekem, mégis egyre távolabb érzem ezt a tudást. A fennmaradó időben próbálom a legfontosabb morzsákat kigyűjteni, így újra kézbe vettem az egyetemi tankönyveimet. A legfontosabb a gondozáson kívül, hogy meséljünk a gyerekeknek, nekik ez alapvető szükséglet – mint nekünk a levegővétel. De amíg nagyon picik, addig jóformán énekelni, mondókázni tudunk nekik, így ezeket az énekkönyveket kerestem elő. Ajánlom egyébként nem csak iskolába járó anyukáknak, hanem otthoni felhasználásra is, hiszen a bölcsődében is ebből énekelnek a kisgyermeknevelők az apróknak. (Ha valaki érzi magában az erőt, furulyázni is el tudja ezeket a dalokat – mondjuk egy éves kortó...

Sándor Anikó: Camino trilógia - Ajánló

Pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltam se feleség, se barátnő, szerettem volna pár kérdésre megtalálni a választ, keresni önmagam, így el kezdtem készülni a magyar Caminóra, a Szent Jakab zarándokútra. Vezetéssel, kis csapattal és önállóan is végig járható, Budapestről a 0. km kőtől indul és Lébényben ér véget, 11 szakaszra bontva 226 km hosszú, az út a zarándokút jelképével, a sárga fésűkagylóval van felfestve és a séta során sok zarándokhely fogadja a betérőket. A zarándoklathoz ki lehet váltani egy útlevelet, melybe minden szakasz teljesítéséről a meghatározott zarándokhely pecsétet ad, így amikor a lébényi templomba megérkezik a vándor, ott bemutatva kap egy oklevelet. Ez a magyarországi út tovább megy Wolfstahl-ba és végül becsatlakozik a nagy El Camino útba, melynek végcélja Santiago de Compostela. Végül hirtelen megfordult velem a világ, nem mentem el az útra, de azóta is bakancslistán van és remélem egyszer majd eljutok. A férjem is tisztában van ezzel, így első, együtt t...

Üdvözlet

Kisiskolás koromban utáltam olvasni. Nem kötött le, unalmasnak tartottam, el sem tudtam képzelni mi lehet ebben annyira fantasztikus, amit a szüleim próbáltak elmondani róla. Pedig ők még ma is - és akkor is sokat olvastak, de mindhiába. Végül nagy nehezen, de megtört az unszimpátia és 16 éves koromban szerettem meg igazán a könyveket. Azóta rengeteget elolvastam. Kötelezőt, jót, rosszat - egy nap alatt, egy hét alatt vagy több év alatt - metrón, buszon, tengerparton, az ágyban. Az utóbbi három évben a tanulásra kellett fektetnem a hangsúlyt, tankönyveket, jegyzeteket forgattam - amik hasznosak és érdekes voltak ugyan - de mégiscsak hiányzott az igazi olvasás szeretete. 2017-ben részt vettem a Nagy könyv kihívásban, és év végére sikerült 11 könyvet kiolvasnom. Remélem idén ez a szám sokkal több lesz. Most végre visszakaptam a szabadidőm és élvezhetem a sok-sok regényt, novellát, történetet ami szembe jön velem és végre megválogathatom az ízlésemnek megfelelő darabokat. Ezen az ú...