Ugrás a fő tartalomra

Fejes Endre: Rozsdatemető - Ajánló

Számomra az örök kedvenc, szívemnek legkedvesebb és legjobb írója Fejes Endre, regényem pedig a Rozsdatemető. Apukám hívta fel figyelmem rá körülbelül 15 évvel ezelőtt. Műveit sokszor olvastam már.

1962-ben kiadott családregény ez, mely 50 évet ölel fel, az első világháborútól egészen a 70-es évek közepéig kísérhetjük el a nyolcadik kerületi munkáscsaládot.
A történet keretes szerkezetű, a jelenből indul, és az írói nyomozás során visszatér a múltba, majd szépen lassan felgöngyölődik a szál és elér a jelenbe, ugyanahhoz a naphoz, órához és helyszínhez ahonnan elindult.

Egy rozsdatemető udvarán történt gyilkosság felderítése ez, melyhez muszáj visszamennünk az időben a Hábetler házaspár megismerkedéséig, gyerekeik felnövéséig és az unokák gyermekkoráig, hogy megérthessük az íróval együtt, miért és hogyan történhetett meg mindez.

A könyvben végig jelen vannak az idő múlását, a megszokásokat, az elfásultságot és a belterjességet tökéletesen leíró elemek (rántott hal és túrós csusza, katonaláda, csokoládéflip).
A történet olvasása közben egy szegény, céltalan, primitív és vegetatív családot ismerünk meg, a nyolcadik kerület mély, dohszagú bugyraiból. De valamiért annyira belopja a szívembe magát minden családtag, az összes hibájukkal együtt, hogy nem tudok rájuk haragudni, drukkolok nekik és már-már én is ott ülnék velük az egyszobás lakásban, és tartanék velük össze, mint ahogyan ők teszik 50 éven keresztül, a magyar történelmi viharok és családi viszályok forgatagában.

Van valami gyönyörűen penetráns ebben a könyvben (és az összes művében), ami nem engedi el az embert, magával rántja, megcibálja a szívét, lelkét és tovább olvasná, ha lehetne.

Minden évben elolvasom és ugyanennyiszer mond mást, mond többet és találok benne új részleteket.

Hogy miért ajánlom? Fejes Endre cirkalmas életútja, tapasztalata és (ember) ismerete az "ezerszer áldott nyolcadik kerület"-ről benne van ebben az írásában. Fantasztikus írói stílusát a nyers, pontos megfogalmazások keverednek nosztalgikus, gyönyörű mondataival mely minden művéből megismerhető.

Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapítója.
Eleinte szabóinas volt Magyarországon, majd Nyugat-Európában, Belgiumban szénbányákban is dolgozott. 1951-ben el akarta hagyni az országot, de Kistarcsára internálták. Szabadulása után esztergályosként dolgozott.

Művei: 
A hazudós (elbeszélések, 1958)
Rozsdatemető (regény, 1962)
Vidám cimborák (novellák, 1966)
Mocorgó (színmű, 1966)
Jó estét nyár, jó estét szerelem (regény, 1969)
Kéktiszta szerelem (színművek, 1971)
Cserepes Margit házassága (dráma, 1972)
A hazudós (és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből) (1973)
Szerelemről bolond éjszakán (regény, 1975)
Gondolta a fene (esszék, 1977)
A fiú, akinek angyalarca volt (regény, 1982)
Vonó Ignác (dráma, komédia, 1978)
Drámák (drámák, 1989)
Szegény Vivaldi (novellák, esszék, vallomások, 1992)
Lemaradt angyalok (elbeszélések, 1993)



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gerlóczy Márton: Mikecs Anna: Altató - ajánló

Izgatottan, meglepődve kaptam fel a fejem, mikor azt olvastam, hogy Gerlóczy Mártonnak új regénye jelenik meg. Olvastam tőle több könyvet is. Humoros, laza, egyenes, néhol nyers és cinikus írói stílusa merően megkülönbözteti őt a mai kortárs írók közül. De ezzel a művével teljesen más, új oldaláról ismertem meg. Benne van, ami „a Gerlóczy” és van benne még valami klasszikus, időtálló is, amivel igazán belopta magát a szívembe. Magával ragadó, csodás történet ez a családregény, mely az író családjáról, felmenőiről szól. A történetet Mikecs Anna meséli, az író nagymamájának – Jékely Mártának – első házasságából született lánya, aki 3,5 éves korában, vérhas következtében meghal. A központi alak Márta, akinek egész életén át kalauzol minket a regény, de ahhoz, hogy megértsük életútját, döntéseit azaz sorsát, vissza kell mennünk egészen Gerlóczy üknagymamájához (Terézia), dédnagymamájához (Ida), érintve Mártát és végül édesanyjához, Zsófiához. Ezen a szép ívű női ágon keresztül kapunk be…

Sándor Anikó: Camino trilógia - Ajánló

Pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltam se feleség, se barátnő, szerettem volna pár kérdésre megtalálni a választ, keresni önmagam, így el kezdtem készülni a magyar Caminóra, a Szent Jakab zarándokútra. Vezetéssel, kis csapattal és önállóan is végig járható, Budapestről a 0. km kőtől indul és Lébényben ér véget, 11 szakaszra bontva 226 km hosszú, az út a zarándokút jelképével, a sárga fésűkagylóval van felfestve és a séta során sok zarándokhely fogadja a betérőket. A zarándoklathoz ki lehet váltani egy útlevelet, melybe minden szakasz teljesítéséről a meghatározott zarándokhely pecsétet ad, így amikor a lébényi templomba megérkezik a vándor, ott bemutatva kap egy oklevelet.
Ez a magyarországi út tovább megy Wolfstahl-ba és végül becsatlakozik a nagy El Camino útba, melynek végcélja Santiago de Compostela.

Végül hirtelen megfordult velem a világ, nem mentem el az útra, de azóta is bakancslistán van és remélem egyszer majd eljutok.
A férjem is tisztában van ezzel, így első, együtt tölt…

Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán! - az Altató borítójának története - Ajánló

Nemrégen - a költözés utolsó fázisaként - bontottam ki az egyetlen, bontatlan dobozt, amiben dédmamám régi teás/kávés készlete volt. Ezt örököltem tőle a zöld, porcelán mákdaráló és a barna, intarziás ékszeres dobozon kívül, amit még az ő apukája vagyis az üknagyapám készített.
Ahogy nézegettem ezt a sokat látott porcelán készletet, eszembe jutottak az Altató regényének szereplői és maga a borító, amelyen az a csodás kávés csésze látható és kíváncsi lettem volna, vajon miért ez lett a választott motívum?
A készletet végül a könyvespolc egy központi részére tettem, rá pár napra pedig örömmel olvastam, hogy megjelenik a borító története.

Szerencsére a kiadóval egy épületben dolgozom, így próba-szerencse alapon a megjelenés dátuma előtt felszaladtam, hátha van már náluk is egy példány, és volt! Rögtön meg is vettem és már megint hosszú percekig néztem a borítót. Nagyon megtetszett, pedig ez csak a csészealj volt, a csésze nélkül.
Végül egy nap alatt elolvastam a könyvet. Gerlóczy Márton t…