Dragomán György az egyik szívem csücske író, ráadásul kortárs, amit azért tartok fontosnak megemlíteni, mert velem történt már, hogy kortárs írótól számomra elvont, feldolgozhatatlan könyvet olvastam (egy darabig, amíg le nem tettem), persze kivételek mindig vannak. :)
Egy vicces facebook játék alkalmával bukkantam rá az oldalára - itt tudod lecsekkolni - és végigböngészve bejegyzéseit nagyon megtetszettek írásai. Sokszor szemezget műveiből, mintegy ízelítőként, és milyen jól teszi, mert enélkül talán nem is olvastam volna a könyveit, amik egytől-egyig szenzációsak. (A Pusztítás könyvét idénre tartogatom.)
Nagyon egyedi - most már írhatom azt, hogy - rá jellemző írás-, látásmódja van.
Kedvenc regényem tőle a Máglya, ami nemhogy tőle a kedvencem, hanem az egyik eddig olvasott favoritom is. Három regénye: a Máglya, A fehér király és a Pusztítás könyve egy úgynevezett trilógia, amelyek nem kötődnek egymáshoz, 3 különálló mű, közös bennük, hogy a (román) kommunista diktatúrában játszódnak és mind életrajzi ihletésűek.
Legújabb könyve az Oroszlánkórus, mely novelláskötet. Rövidebb írásai a Qubit-en és saját oldalán is jelennek meg folyamatosan - remélem ezeket egy újabb novelláskötetben kiadja majd.
Könyvei tipikusan azok, melyeket ha elolvas az ember, muszáj feldolgoznia, elmélkednie rajta akár több napon át is, nem lehet rögtön belefogni egy másikba. Nekem legalábbis nem sikerült.
A Máglya egy tinédzser lányról, Emmáról szól, aki tragikus hirtelenséggel elveszíti szüleit és árvaházba kerül. Rövidesen jelentkezik érte nagyanyja, aki elviszi magához egy kisvárosba. A regény körülbelül 2-3 évet ölel fel és két szálon fut, valamint ahogyan fentebb említettem a kommunista diktatúrában játszódik, de ez a történet már az éra végén, a felszabadulás utáni hónapokban.
Kicsit nosztalgikus, kicsit családregény, borzongós, nyers, őszinte, elgondolkodtató, rácsodálkozó. És mint minden Dragomán történetben - itt is jelen van egy kis mágia, egy kis politika, egy kis életszagú élet, akárcsak a mi múltunk, jelenünk.
Regényeire jellemző, hogy epizódokból tevődnek össze, melyek ugyan egymást követő fejezetek, de különálló történetekként is megállják a helyüket.
Ajánlom azoknak, akik szeretik a családregényeket, szeretnek nosztalgiázni és szeretnek egy könyvet két nap alatt elolvasni. :)
(Sajnos a színházi feldolgozása borzasztóra sikerült...)
Életrajzi adatok:
1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988-ban költözött Magyarországra, felesége Szabó T. Anna költő- és írónő.
13 évesen kezdett el írni. Tanulmányait az ELTE-n végezte angol és filozófia szakon.
2002-ben jelent meg első regénye, a Pusztítás könyve, majd 2005-ben A fehér király, melyet több nyelvre fordítottak le, mozifilm is készült belőle.
Írásai eddig a Holmi, a Mozgó Világ, a Jelenkor, az ÉS, az Alföld, a Népszabadság és a Kritika lapokban jelentek meg.
Díjai:
- 2003 Bródy díj, Soros ösztöndíj, Mozgó Világ nívódíj
- 2005 Déry Tibor jutalom
- 2006 Márai Sándor díj, Artisjus ösztöndíj
- 2007 József Attila díj
- 2008 Márciusi Ifjak díj, Litera díj, Mozgó Világ prózai nívódíj, Budapesti Román Kulturális Intézet Kultúra díj
Egy vicces facebook játék alkalmával bukkantam rá az oldalára - itt tudod lecsekkolni - és végigböngészve bejegyzéseit nagyon megtetszettek írásai. Sokszor szemezget műveiből, mintegy ízelítőként, és milyen jól teszi, mert enélkül talán nem is olvastam volna a könyveit, amik egytől-egyig szenzációsak. (A Pusztítás könyvét idénre tartogatom.)
Nagyon egyedi - most már írhatom azt, hogy - rá jellemző írás-, látásmódja van.
Kedvenc regényem tőle a Máglya, ami nemhogy tőle a kedvencem, hanem az egyik eddig olvasott favoritom is. Három regénye: a Máglya, A fehér király és a Pusztítás könyve egy úgynevezett trilógia, amelyek nem kötődnek egymáshoz, 3 különálló mű, közös bennük, hogy a (román) kommunista diktatúrában játszódnak és mind életrajzi ihletésűek.
Legújabb könyve az Oroszlánkórus, mely novelláskötet. Rövidebb írásai a Qubit-en és saját oldalán is jelennek meg folyamatosan - remélem ezeket egy újabb novelláskötetben kiadja majd.
Könyvei tipikusan azok, melyeket ha elolvas az ember, muszáj feldolgoznia, elmélkednie rajta akár több napon át is, nem lehet rögtön belefogni egy másikba. Nekem legalábbis nem sikerült.
A Máglya egy tinédzser lányról, Emmáról szól, aki tragikus hirtelenséggel elveszíti szüleit és árvaházba kerül. Rövidesen jelentkezik érte nagyanyja, aki elviszi magához egy kisvárosba. A regény körülbelül 2-3 évet ölel fel és két szálon fut, valamint ahogyan fentebb említettem a kommunista diktatúrában játszódik, de ez a történet már az éra végén, a felszabadulás utáni hónapokban.
Kicsit nosztalgikus, kicsit családregény, borzongós, nyers, őszinte, elgondolkodtató, rácsodálkozó. És mint minden Dragomán történetben - itt is jelen van egy kis mágia, egy kis politika, egy kis életszagú élet, akárcsak a mi múltunk, jelenünk.
Regényeire jellemző, hogy epizódokból tevődnek össze, melyek ugyan egymást követő fejezetek, de különálló történetekként is megállják a helyüket.
Ajánlom azoknak, akik szeretik a családregényeket, szeretnek nosztalgiázni és szeretnek egy könyvet két nap alatt elolvasni. :)
(Sajnos a színházi feldolgozása borzasztóra sikerült...)
Életrajzi adatok:
1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988-ban költözött Magyarországra, felesége Szabó T. Anna költő- és írónő.
13 évesen kezdett el írni. Tanulmányait az ELTE-n végezte angol és filozófia szakon.
2002-ben jelent meg első regénye, a Pusztítás könyve, majd 2005-ben A fehér király, melyet több nyelvre fordítottak le, mozifilm is készült belőle.
Írásai eddig a Holmi, a Mozgó Világ, a Jelenkor, az ÉS, az Alföld, a Népszabadság és a Kritika lapokban jelentek meg.
Díjai:
- 2003 Bródy díj, Soros ösztöndíj, Mozgó Világ nívódíj
- 2005 Déry Tibor jutalom
- 2006 Márai Sándor díj, Artisjus ösztöndíj
- 2007 József Attila díj
- 2008 Márciusi Ifjak díj, Litera díj, Mozgó Világ prózai nívódíj, Budapesti Román Kulturális Intézet Kultúra díj
Megjegyzések
Megjegyzés küldése